Először nem igazán érdekelt, hogy vasárnaponként bezárják a boltokat. Legalább eggyel kevesebb nap, amikor az asszony elráncigálhat vásárolni. A sok hülye meg majd megtanul egyetlen nappal előre tervezni, a hiszti pedig előbb-utóbb elmúlik.
Aztán nem lett igazam, mert szombatonként kitört a pánik, mindenhol olyan mennyiségű zombicsorda futkosott az utolsó megmaradt kenyérmorzsákért (nem), hogy ajánlatos volt aznap is kerülni a vásárolgatást. A hiszti meg nem múlt, a pánik az utolsó hetekig fennmaradt.
Jó döntés a kormánytól - bármilyen furcsa ezt leírnom -, hogy elkerülték a népszavazást, és visszavonták az egészet. Faszság volt, de szerencsésen túléltük. Hurrá, örülhet a plázaparasztproli (és a 3P nagyon erős így egybegyúrva, de sajnos létező jelenség!), hogy végre üres lelkét immáron az Úr mind a 7 áldott napján feltöltheti a vásárlás szentségével. Én is örülök, mert nem lesz szombatonként zombiapokalipszis. Jól jár mindenki, nem? Ezt akartuk, nem?
'ius murmurandi'
A kereskedelemben dolgozók közül páran hangot adtak elégedetlenségüknek, amivel nincs is semmi baj, hiszen egyik napról a másikra visszavontak tőlük egy tök jó dolgot. Ők is emberekből vannak, most kibasztak velük egy kicsit, megilleti hát őket a mormogás joga. Ezt anno az ókori Rómában vezették be, és nagyon jó ötlet volt. A polgárok a fórumon szabadon elmondhatták a véleményüket, kifejezhették nemtetszésüket. Más kérdés, hogy nem érdekelt senkit sem, de legalább kiereszthették büntetlenül a gőzt. Ebben az esetben az adott kereskedelmi dolgozót, miért ne illetné meg a ius murmurandi?
Hát az arrogáns plázaproliparasztja ezt bizony másképpen látja. Nagyon önérzetesen a dolgozók fejéhez vágja, hogy belőlük élnek, hogy ők választották ezt a munkahelyet, és ha nem tetszik, akkor bizony nem muszáj ott dolgozni, és különben is van hétköznap egy szabadnapjuk. Nameghogy a mélyen tisztelt vásárlók végre visszakapták a vasárnapjukat, mert eddig nem lehetett micsinálni, csak tévézni/társasozni/kirándulni, amik ugye mind mennyivel alávalóbb, fertelmesebb tevékenységek a vásárlásnál.
Mi is ezzel baj?
Mármint a nyilvánvaló primitívségen, arrogancián, a lekezelő, kioktató hangvételen kívül?
Csak annyi, hogy igen, belőled élnek, suttyó uraság. Belőled, de nem csak belőled egyedül, hanem tudod másokból is, akik remélhetőleg nem olyan barmok, mint te. Úgyhogy már csak ezért sincs szükség erre a hangvételre, mert te barátom, személyesen, még csak 0,00001 %-ot sem számítasz a magyar kereskedelemben. Érdemes lenne az arcodat is ehhez igazítani. Meg aztán hülyeségeket beszélni a munkahelyváltásról, ami mondjuk egy pénztárosnak lehet nem ilyen egyszerű. Lehet ugyanis hogy ő sem jókedvében dolgozik ott, hanem lehet azért mert kiszolgáltatott helyzetben van. Neked pedig még van pofád, ezt nem csak az orra alá dörgölni, de a szemébe is hazudni? A hétköznapi szabadnapról meg mindenki tudja, aki már dolgozott hasonló munkarendben, hogy nem egészen ugyanaz, mint egy vasárnap. És tudod, miért nem? Na? Szabad a gazda? Talán azért, mert senki sem ért rá, és lehet hogy az adott személynek nem a vásárlás jelenti az életének egyetlen értelmét. Mert szomorú, és lelketlen dolog, hogy van, akinek eddig szar volt vasárnap tévézni/társasozni/kirándulni vásárlás helyett. Sosem dolgoztam még kereskedelemben, és pont az ilyen vásárlók miatt remélem, hogy soha nem is fogok..
Sajnos az a helyzet, hogy kurvajól élünk mi itt. Igazi firstwordproblem, hogy ez a fő beszédtéma. Másnap meg jön az, hogy jajj mennyire csórók vagyunk, de rossz nekünk. Ja, mert ha a vásárlás életed legfőbb értelme, akkor nincs mit csodálkozni rajta, ha nincs pénzed. Igazán megérdemelnénk, hogy néhány arab jól elpicsázzon minket. Nem is zavarna, ha nem itt élnék.
Maradok tisztelettel